2014-11-24

Áldozathibáztatás pszichológiája

Miért nehéz elfogadnunk, hogy bárki lehet áldozat?

Min alapulnak ezek a feltételezéseink?

alodzathibaztats pszichologiaja

Az alábbiakban arra keresünk választ, hogy milyen feltevéseken alapul az áldozathibáztatás jelensége és ennek kapcsán betekintünk a szociálpszichológia és az etimológiai területeire is. Az áldozat hibáztatás lényege, hogy a bűncselekmény megtörténtéért az elkövetőn kívül az áldozatot is okoljuk, mert viselkedésével szerintünk provokált vagy hozzájárult a bűntény létrejöttéhez. Ez az elgondolás mélyen gyökerezik az emberi gondolkodásmódban, annak ellenére, hogy racionálisan és tudományos megalapozottsággal megcáfolható.

Azok a pszichológiai folyamatok, gondolatmenetek, kulturális hatások melyek okozzák és kiváltják a túlélés szempontjából fontos önvédelmi mechanizmusokért felelősek. Pont ezek a mechanizmusok, melyek az egyénben a saját sebezhetetlenség érzetét tartják fenn, terelik el arról a figyelmet, hogy a megelőzéssel pontosan milyen veszélyeket szeretnénk elkerülni és ez a megelőzés miért fontos is valójában.

Emberkép, kulturális hatások

god-fresco-hands

A nyugati kultúra alapját az élethez és a szabadsághoz, valamint a boldogságra való törekvés joga a képezi. Értékei a politikai vívmányokon (demokrácia, jogállamiság stb.) túl: racionalizmus, az önkritika, az önzetlen igazság keresése, a törvény előtti egyenlőség, a lelkiismereti szabadsága és a szólásszabadság, az emberi jogok. Szabad vagy azt gondolni, hogy mit akarsz, azt olvasni, amit akarsz, azt a vallást gyakorolhatod, amelyiket választod, úgy hozhatsz döntéseket ahogy jónak látod. Szabadok vagyunk, mint egyének célokat állítani és meghatározni a saját életünket, és eldönteni, hogy milyen értelmet adunk az életünknek.

Az emberi jogok alapját az egyén iránti tisztelet elve képezi. Alapvető (emberi, vallási, törvényalkotói) feltevés, hogy minden ember erkölcsös és ésszerűen gondolkodó lény, aki megérdemli, hogy méltósággal kezeljék. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is szerepel: „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.” A nyugati európai értékeket erősen áthatotta a keresztény vallás, melynek szintén ugyanaz az üzenete és parancsolata: tiszteld felebarátodat („Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”) és az emberi életet, mint értéket.

Állam feladata

images (2)

Ha nem jön létre semmiféle közhatalom, vagy ha az nem elég erős, hogy biztonságot nyújtson nekünk, minden ember mindenki mással szemben saját biztonsága érdekében törvényesen és joggal a maga erejére támaszkodik. (Hobbes T. 1999) Az állam mint rend nem más, mint bizonyos emberi magatartásokat szabályozó normák rendszere. (Kelsen H. 1926)

A modern állam sikeresen „elvitatta” az egyéb intézményektől az erőszak alkalmazás jogát és monopolizálta azt. Társadalmi méretekben az állam rendelkezik a jogszerű fizikai kényszerítés monopóliumával. (Weber M. 1970) Az állam igyekezett kivenni az erőszakot polgárai kezéből és kiiktatni azt hétköznapi viszonyaik közül, aminek következtében az erőszak egyre indirektebbé vált, és kiderült, hogy az engedelmesség érdekében nincs szükség az erőszak közvetlen gyakorlására. Mindez nyilvánvalóan nem egyik napról a másikra történt, hanem egy hosszú civilizációs folyamat állomásainak és eredményének tekinthetjük, amely a bűnszervezetek és gerillacsoportok felszámolásától, a párbaj és a harci kutyák betiltásán keresztül,egészen a családon belüli erőszak szankcionálásáig terjed. A folyamat során az erőszak-monopólium tovább differenciálódott, aminek következtében a külső és a belső biztonság intézményesen is elváltak egymástól; előbbiért továbbra is a hadsereg volt felelős, míg az utóbbi fenntartására fokozatosan kialakult a rendőrség. A világ legfejlettebb országaiban két egymástól viszonylag jól elkülöníthető erőszak-privatizációs folyamat figyelhető meg: az egyik a védelmi erő radikális csökkenése a hidegháború befejezése óta, a másik a biztonsági szektor önálló gazdasági ágazattá válása, és az élet szinte minden területére való betörése. (Balogh L. 2011)

Látásmód, döntéshozatal

1476334_597601653621623_982016441_n

 

Ha valami baj történik a világban – egy baleset, bűncselekmény, a katasztrófa – megpróbáljuk megérteni azt, és magyarázatot találni arra, hogy miért történt meg az esemény. Evolúciós okokból kifolyólag ez az ítélkező megközelítésmód gondolatsora automatikusan játszódik le. Ha valami rossz történik, azt akarjuk, hogy megtudni, hogy ki a felelős, és azt szeretnénk, megkapja büntetését. Csak amikor bűnösség meg lett állapítva és a büntetés végrehajtva, érezzük úgy, hogy az igazságszolgáltatás megtörtént, és az ügy le van zárva.  A végeredmény az, hogy a társadalmi rend fennmarad. (Wise J., 2010)

Ahhoz, hogy biztonságba érezzük magunkat a világban és tudjunk tervezni, feltételeznünk kell, hogy cselekvéseknek és körülményeknek megjósolható, megfelelő következményei vannak, ez az igazságos világba vetett hit. Amennyiben viszont azt tapasztaljuk, hogy a világ nem igazságos, akkor ha az áldozat segítségére sietünk, rá kell döbbenjünk saját korlátainkra és arra is, hogy a cselekedeteinknek a kimenetele nem mindig megjósolható. A másik mód az, hogy meggyőzzük magunkat, hogy nem történt igazságtalanság, hisz egy Felsőbb Hatalom ítélkezett vagy a cselekedetek következménye eredményezte a helyzetet. Az az áldozat megérdemelte, ami történt vele, mert viselkedése és személyiségjegyei következtében alakultak így az események.  A megfigyelő ezáltal kevesebb személyes sérülékenységet érzékel, mert úgy hiszi, semmi olyat nem tesz vagy tett, ami negatív kimenetelt eredményezne. (Andre C. & Manuel V. 2010, Rubin Z. & Peplau L. A. 1975, Lerner M. J. 1980)

Észlelési torzítások

 diszblog3

Saját eredményeinket személyiségjegyeinknek tulajdonítjuk és viselkedésünk törekvéseink következményének tekintjük. A kudarcainkat külső körülmények hatásaival magyarázzuk, ez az énvédő torzítás segít önbizalmunk megtartásában és abban, hogy továbbra is kitartóan kövessük a céljainkat, ez az . A cselekvő-megfigyelő torzítás értelmében a saját viselkedésünket inkább környezeti tényezőknek, míg másokét belső tényezőknek tulajdonítjuk. Ennek oka az, hogy a saját viselkedésünk érzelmi hátterével sokkal inkább tisztában vagyunk, mint egy másik emberével. Gyakran feltételezik, hogy mások olyan belső tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek megfelelnek a megfigyelt viselkedésnek, ez a megfeleltetési következtetés. Hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy a megfigyelt viselkedések a cselekvő belső tulajdonságait tükrözik, habár a szituáció és a külső körülmények magyarázattal szolgálhatnának a viselkedésre (saját magunk észlelésénél ugyanis erre hangsúlyosan hivatkozunk), ez a megfeleltetési torzítás. (Forsyth D. R. 2013)

But What Was She Wearing?/ De mi volt rajta?

Kinézet fontossága

asktam.wordpress.com

A férfiak számára szignifikánsan fontosabb a társuk fizikai vonzereje, a nők számára pedig a társuk egyetemi végzettsége és pénzkereseti potenciálja (Buss és Barnes, 1986). Kimutatták, hogy a férfiak a nőkhöz képest inkább elfogadnak társukként maguknál fiatalabb, rosszabb kereseti potenciállal rendelkező és más állampolgárságú, nemzetű tartozó társat, a nőknek pedig kevésbé fontos társuk fizikai vonzereje, mint a férfiaknak (Sprecher et al. 1994). Igazolták, hogy a férfiak számára az a fontos, hogy a társuk legalább valamennyire fizikailag vonzó és intelligens legyen, a nők számára pedig az, hogy legalább valamennyire intelligens legyen, és legyen valamennyi jövedelme (Li et al. 2002) tanulmánya. Legelőször olyan tulajdonságok játszanak szerepet a párválasztásban, amiket meg tudnak figyelni a kapcsolat kialakítsa előtt. Ilyen például a fizikai vonzerő, az öltözködés, a másik hangja (Murstein 1987). Lőrincz L. (2013) A vonzás szabályai hogyan találnak társat az emberek? Szociológiai Szemle 2006/2, 96–110

Az egyének a legmagasabb értékű társat keresik. Az csereelmélet szerint minden embernek van egy hozzávetőleges piaci értéke, attól függően, hogy milyen mértékben rendelkezik bizonyos előnyös tulajdonságokkal. Ilyen például a szépség, az intelligencia, a báj, a vagyon, és a társadalmi státusz. Az elmélet szerint mindenki a legmagasabb értékű társat keresi, így a közelítőleg egyenlő értéket birtokló egyének egymásra találnak. Ebben az értelemben az emberek kicserélik saját értékeiket mások értékeiért. (Kenrick et al. 1993: 951)

Viselkedés értelmezése

deakinprime.com

Egyre terjed az a nézet a férfiak körében, hogy a nők folyamatosan érdeklődnek a szex iránt, még akkor is, ha a valóságban nincs ilyen szándékuk. Egyre több kutatás dokumentálta, hogy a férfiak tévesen szexuális szándékúnak tulajdonítottak női viselkedést több kontextusban is (e.g., Abbey & Melbey, 1986; Abbey & Harnish, 1995; Henningsen, 2004; Johnson et al., 1991).

Kimutatták, hogy a férfiak a kedves és barátkozós viselkedést szexuális érdeklődésnek vélték, sokkal nagyobb mértékben, mint a nők (Johnson, Stockdale, és Saal, 1991). A flörtölés hasonlóképpen látják sokan, mint egy meghívást a szexre (Henningsen, 2004), mint ahogy az alkohol fogyasztást is bizonyos feltételek mellett (Abbey & Harnish, 1995). A férfiak gyakran élnek meg szexuális stimuláció, mely ahhoz a téves következtetéshez vezet, hogy ennek a reakciónak a kiváltása volt a nő célja. Sokan meg vannak győződve arról, hogy a nők öltözködésének célja a férfi szexuális ösztöneinek a felkeltése(Berger, 1972; Frith et al, 2005; MacKinnon, 1989; Peter & Valkenburg, 2007; Shields, 1990),

Nőies nő jelenség

www.myshineproject.com

Először is azt vizsgálták a FeelingFinder szakértői, hogy mit válaszolt több tízezer magyar felhasználó arra, hogy mi tesz egy nőt nővé. A férfiak számára a csinosság, szexiség a legfontosabb. Második helyen a„nagyon tudnak szeretni” áll, melyet a „minden porcikájában nő” követ. A nők számára a legfontosabb a „a férfi maximálisan férfi, a nő pedig maximálisan nő” egy kapcsolatban. A következő tulajdonságok a másodsorban legfontosabbak: gondoskodó, befogadó, érzékeny, empatikus. Harmadik helyen végzett a csinosság, szexiség.

Nagy különbség a két nem szempontjai között: „Tulajdonképpen a „maximálisan nő – maximálisan férfi” állítás esetében egy sokkal komplexebb dologról beszélünk, mint a „minden porcikájukban nők” állítás esetében. Előbbinél nem csak az egyénről, annak külső és belső tulajdonságairól van szó, hanem az életformáról, a konkrét életszituációkról is, legalábbis ez benne rejlik valahol az állításban. Ráadásul itt az ellenkező nem is megjelenik: a maximális nő mellett a férfinak is maximálisnak kell lennie, tehát a férfit és nőt egy egységben szemléljük, és ebben az egységben kell nekik jól funkcionálni. Kiterjedtebb, hosszabb távú, komplexebb dologról van szó, mint abban az esetben, ha „egy nő minden porcikájában nő”. Itt inkább konkrét, viselkedés-, sőt inkább kinézetbeli dolgokra asszociálhatunk, pl. öltözködés, beszéd, stb. A férfiak tehát inkább ebben a konkrétabb (kinézetbeli) értelemben szeretnék a nőket tökéletesnek látni, míg a nők inkább nagyobb egység részeként tekintenek magukra.” Feelingfinder 2014. 11.

Szépségideálok

www.takepart.com

A szépnek tartott emberek átlagosan 3-4%-kal keresnek többet az átlagon alul szépekhez képest (Hamermesh, D. S. 2011). Több pénzt hoznak a munkáltatóiknak, akik nagyobb elismerésben részesítik őket (Maestripieri, 2012). Vonzóbbak, magabiztosabbak és nagyobb valószínűséggel választják őket párnak az ellenkező nemből. Azok az emberek, akiknek az arcán elváltozások vagy egyenetlenségek, sebek voltak, rosszabbul szerepeltek az interjúkon, emellett kevésbé emlékeztek rájuk az interjúztatók. Az interjúkon hangsúlyosabb szerepet kap az arc, mint a mondanivaló. (Ruth & Hodges, 2011)

A női szépség ideálja a szűk, hiányos öltözetű nőt helyezi középpontba, mint a szépség megtestesítőjét (Aubrey, 2006; Choma, Foster, & Radford,2007; Engeln-Maddox, 2006; Frith, Shaw & Cheng, 2005; Reichert, Lambiase,Carstarphen, & Zavoina, 1999). A jelenlegi kor szépségideálja a hagyományos hétköznapi öltözködés részévé tette a hiányos öltözetet. A nők legtöbben azért választották a szépségideálnak megfelelő öltözéket, hogy alátámasszák önbecsülésüket és társadalmi elismerésben legyen részük, nem pedig azért, hogy vágyakat ébresszenek (e.g., Colagero, 2004; Fredrickson & Roberts, 1997; Noll & Fredrickson; 1998; Strelan & Hargreaves, 2005).

Öltözködési motivációk

tumblr_nfga04DqoF1tmzq1ho2_400

A nők majdnem kizárólag azért választották az adott ruhát, mert tetszett nekik, másodsorban pedig azért hogy csinosak legyenek. Elenyésző kisebbségük, öltözik csábítási céllal vagy azért, hogy szexuális érdeklődést keltsen fel. Néhány fő akadt csak, aki azért vett fel ruhát, hogy megérintsék vagy hogy bámulják (Moor A., 2010). Elutasítják, hogy a ruha viselés oka a szexuális vágy felkeltése lenne. (e.g., Johnson, Hegland, & Schofield, 1999, Moor A., 2010 ). A férfiak szerint a nők azért öltöznek így mindig, de legalábbis legtöbbször csinosan, hogy a férfiak érdeklődését felkeltsék, valamint hogy előnyökhöz jussanak ezáltal. A férfiak egy része állandóan izgalmi állapotba kerül, amikor hiányos öltözéket lát, fele pedig az esetek nagy részében. Legtöbben szeretik bámulni és nézni ezeket az öltözékeket. (Moor A., 2010)

Példa, a vörös ruha: A férfiak vonzóbbnak tartják a nőket, ha vörös ruhát viselnek. A nők hajlamosabbak voltak piros ruhát ölteni, amikor egy lehetséges partnerrel való találkozás valószínűsége nagy volt, míg a férfiak nem. Valamint a termékeny időszakban lévő nők (akik peterés közelében voltak) hajlamosabbak voltak piros színű ruhát választani maguknak, mint azok, akik nem voltak termékeny periódusban. Az elemzések azt is megmutatták, hogy a nők főként a felső testük öltöztetésére választottak piros színű ruhákat. Ezek az eredmények összefüggésben vannak azokkal a korábbi kutatási tapasztalatokkal, amelyek szerint a férfiak egy nővel találkozva először annak felsőtestére pillantanak (arcára és mellére). A nők felsőteste általában véve vonzó a férfiak számára. Prokop, P., & Hromada, M. (2013). Women Use Red in Order to Attract Mates. Ethology. 119 (7), 605-613.

Viktimológia

Áldozat fogalom meghatározása

„Az áldozat szó olyan személyeket jelent, akik egyedileg vagy kollektívan sérelmet szenvedtek, beleértve fizikai és lelki sérülésüket, érzelmi szenvedéseket, gazdasági veszteségeket, alapvető  jogaik lényeges korlátozását, olyan tevékenységgel vagy mulasztással, amelyek sértik a tagállamok hatályos büntetőjogi normáit, beleértve azokat is, amelyek a bűnös hatalmi visszaéléseket tiltják.” ENSZ 1985, milánói kongresszus

Az áldozattá válástól való félelem félelem egy adott helyzetben elsősorban három szituációs paraméter fennállásától függ: sötétség, egyedüllét, és ismeretlen környezet (Warr, 1990).

www.thetruthaboutguns.com

Bűncselekmények elkövetői (nemek szerint)

Bűncselekményeket elsősorban a férfiak követik el, mint nők, gyilkosság, testi sértés, nemi erőszak, rablás, vagy a csalás, a bűnözés alapvetően a férfi ‘tevékenység’. (eg. Daly & Wilson, 1988; Gottfredson & Hirschi, 1990).  Kevésbé ismert, hogy (kivéve a szexuális erőszakot) a férfiak is nagyobb valószínűséggel válnak áldozatául az erőszakos bűncselekményeknek, mint a nők (nem egyértelmű, hogy a férfiakat a nőkkel, vagy az erőszakos bűncselekményt a nem erőszakossal hasonlítjuk össze) (eg. Daly & Wilson, 1988; Gottfredson & Hirschi, 1990; US Department of Justice, 2002; Wilson-Daly, 1985). Evolúciós okokból a férfiak fokozottan kockázatos stratégiákat alkalmaznak (akár erőszakos harc a riválisokkal, ), azért, hogy megszerezzék azokat az erőforrásokat, amik ahhoz kellenek, hogy az ellenkező nem számára vonzóvá váljanak (Buss and Shackelford , 1997).

www.in-mind.org

Kik az elkövetők?

A pszichológiai elméletek közé sorolható H. J. Eysenck személyiségelmélete, mely szerint a bűnözők egyrészt abban térnek el a nem bűnelkövető lakosságtól, hogy bizonyos pszichés jelenségek, így a pszichoticitás, extroverzió, neuroticitás sokkal jellemzőbbek rájuk. Másrészt pedig, részben éppen ezen személyiségjegyeiknél (különösen extrovertáltságuknál) fogva, sokkal kevésbé kondicionálhatók a törvénytisztelő magatartásra. A szociális tanulás elmélet szerint: „Az agressziót egyértelműen el lehet sajátítani agresszív modellek utánzása útján, akik lehetnek valódi emberek, filmen szereplő emberek vagy akár rajzfilmfigurák” (Bandura, Ross és Ross, 1963a). A kötődéselmélet szerint egyes bűnelkövetők képtelenek szorosabb kötődések kialakítására, mivel gyermekkorukban, valamilyen okból kifolyólag, nem alakult ki bennük. Az anya és gyermeke közti kötődés mindenki számára nélkülözhetetlen az egészséges személyiség kialakulásához. Ezzel szemben, az apa hiányának érdekes módon már nincs ilyen hatása (Bowlby,1969).

Minél több rizikófaktor figyelhető meg egy ember életében, annál valószínűbb, hogy bűncselekményt fog elkövetni. A rizikófaktorokat két fő csoportra bontották: egyéni (például hirtelen haragúság, önkontroll hiánya, alacsony iskolázottság)és környezeti (például negatív szülői hatások, családon belüli erőszak, bűnelkövetőkkel való kapcsolat) okokra bontották. (D. A. Andrews és J. Bonta 2010).

Elkövetői magatartások

shamrockrestoration.com

Elkövetői magatartások  (és ezen esetleges kombinációi) megmutatják, hogy az elkövető milyen megközelítéssel kezdi el a bűncselekményt. A ‘con’ típusú megtéveszti az áldozatot és elhiteti vele, hogy egy elképzelt szituáció áll fenn, azzal a szándékkal, hogy olyan számára helyzetbe hozza, ahol kevésbé fog tudni védekezni az áldozat. Álca lehet: sérült, futár, szerelő. A ‘surprise’ típus sokáig vár az áldozatára majd amikor a támadáshoz megfelelő helyzet fennáll, hirtelen meglepi, lefegyverezi az illetőt. A ‘blitz’ típusú áll a legközelebb a támadáshoz, mert rövid időn belül nagy fizikai energiával próbálja lefegyverezni az áldozatot. Az a mód, ahogy az elkövető folytatja a támadást a fizikai erő alkalmazásának a súlyosságától függően képezhet átmeneteket az enyhétől (mint például a verbális fenyegetés) az egészen súlyosig (fizikai támadás, lefegyverzés fegyver aktív használatával). Ez megmutatja, hogy mennyire képes messzire menni, mennyire hajlandó bántalmazni az áldozatot és hogy milyen helyzetekben érzi otthonosan, magabiztosan magát. (Turvey, B. E., 1999).

Azok az egyének, akiknek több jellemvonása mutatott pszichopátiára jellemző jeleket, könnyebben ki tudják választani azokat az egyéneket, akik élettörténetében szerepelt már az áldozattá válás. A lépés hossza, a súlyátvitel, és a láb felemelése mozgás közben, a szemkontaktus kerülése, becsülhetővé teszi az egyén magabiztosságát. A szociálisan megadó magatartás jelei, az önbizalomhiányát jelzik: pedig a testtartás változtatása esetén a széles mozdulatok kerülése,  ideges kéz-és lábmozdulatok (Wheeler, S., Book, A., & Costello, K., 2009).

Az életmód-kockázati felmérés olyan átmeneti érzelmi állapotokat és nem személyiségjegyeket (!) tár fel, ami az egyén önhibáján kívül célponttá teheti az elkövetők számára adott esetben. Ettől függetlenül az elkövető bűncselekményt követ el és nincs joga senkit bántania, vagy kárt okoznia. Ilyen átmeneti érzelmi állapotok lehetnek: agresszív érzelmek, harag, érzelmi kitörések, szorongás, passzivitás (apátia), impulzivitás (koncentrációs nehézségek). (Petherick J. 2014)

Hogyan választanak?

target-market

Az elkövetők annak megfelelően választanak áldozatot, hogy mi a céljuk, mennyit terveztek előre, mennyi erőforrást (anyagi, időráfordítás stb.) akarnak a cél érdekében mozgósítani, milyen veszélyeknek lehetnek kitéve, esetleg és az adott esetben ki tűnik épp a legalkalmasabb célpontnak. Vannak elkövetők, akik kifejezetten a nehéz eseteket szeretik például. Így nehéz általános leírást adni, mind az elkövetőkről, mind az áldozatokról. Az elkövetők sokszor olyan személyiségjegyeket is ki tudnak aknázni amit inkább védőfaktornak gondolnánk az áldozattá válással szemben (magabiztosság, testi erő, intelligencia, sikeresség stb.), így igazából senki sem tudhatja magát biztonságban. (Wise  J. 2010)

Az elkövetők sokkal inkább a behódoló, passzív jeleket keresik az áldozatokon, ami erősebben összefügg a testet elfedő ruházattal. (Shen C., 2003). Nincs összefüggés az öltözködés és a szexuális erőszak előfordulása között. Nem találtak semmilyen különbséget az áldozatok és a nem áldozattá vált nők öltözködése között (Buddie & Miller, 2002; Cowan, 2000; Koss & Harvey, 1992). Azon férfiak számára, akik az izgalmi állapotot mindig vagy gyakran érzik, nehézzé válik, hogy ne a nőt hibáztassák a szexuális erőszak megtörténte miatt, hisz a felfogásuk szerint a nő célja a férfi szexuális érdeklődésének felkeltése. Ezen felfogás a férfiak között sokkal elterjedtebb, mint a nők körében. (e.g., De Judicibus & McCabe, 2001; Jimenez & Abreu, 2003; Kopper, 1996; Russell, 2004, Moor A., 2010).

Amennyiben megállunk a megszokott gondolkodási sémák határainál, nem adjuk meg magunknak így az esélyt, hogy átlássunk és megértsünk társadalmi jelenségeket, problémákat és hogy megoldásokat találjunk a megelőzésére, megoldására.

Ami talán még fontosabb az az, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy mindenkinek joga van emberi méltóságát megőrizve élni és senkinek sincs joga a másik testi épségében és javaiban kárt tenni. Azért védjük magunkat és szeretteinket és javainkat tudatosan, mert minden jogunk megvan hozzá. Azért fordulunk empátiával és megértéssel az áldozatokhoz, mert ez a világ legtermészetesebb dolga. Emellett azért is, mert joguk és szükségük is van a támogató környezetre, hogy fel tudják dolgozni a jogtalanságot, a sérelmet, a fájdalmat és tovább tudjanak lépni egy boldogabb élet reményében. Egy olyan élet reményében, amelyben nem válnak újra áldozattá mert erősebbé, tudatosabbá, lelkileg, mentálisan és fizikailag is felkészültebbekké váltak arra, hogy megvédjék magukat és ezáltal teljesebb életet élhessenek. Ehhez természetesen családi, közösségi és társadalmi támogatásra van szükség, infrastruktúrára, civil és kormányzati támogatásra, kutatásrayxs és szakemberekre és mindenekelőtt egyetértésre a téren, hogy a megelőzés, felvilágosítás és a rehabilitáció ‘nem zárja ki azt’, hogy elmondhassuk, senkinek sincs joga bántania a másikat és azt, hogy senki sem érdemli meg azt, hogy bántsák.

A témához kapcsolódik korábbi cikkeink:

Hány százalékban hibás az áldozat?

Kutatás az erőszak társadalmi elfogadottságáról

Nagyobb biztonságban vannak-e a nők, ha önvédelmet tanulnak

Beszámolók

Beszélj róla oldalon elkövetői mondatokat és történeteket lehet olvasni  és anonimen saját történetet megosztani.

A De mit viselt (angol nyelvű) oldal olyan beküldött képeket és egyéni élményeket és történeteket jelentet meg amit utcai verbális zaklatásokról, beszólásokról szólnak. Amennyiben az áldozat hibáztatása nem lenne probléma, valószínűleg ez az oldal sosem jött volna létre.

Project Unbreakable (angol nyelvű) és a facebook oldalukon személyes élményeket mutat be és azokat a mondatokat, amiket elkövetők vagy a környezetében élők mondtak az áldozatoknak.

Irodalom:

Itt olvashatsz az emberi jogok történetéről és fontos dokumentumairól.

Western Culture Knowledge Center -What is Western Culture 

Thornton B. “Golden Threads: Former Muslim Ibn Warraq Stands Up for the West,” (2007.) City Journal,

The Superiority of Western Values in Eight Minutes (video),  (9th October 2007.) Royal Geographical society, London

Paczolay P., A legfőbb hatalom eredete, Újkori államelméletek, (1997/8.), Republicon

Takács P., Államelmélet a XX. században,  (1. évf. 2. szám, 2011/ 2. Pro Publico Bono

Max Weber, (1970) A racionális állam s a modern politikai pártok és parlamentek in Max Weber: Állam Politika Tudomány KJK Bp. 368-405

Balogh L., Állam és erőszak (2011. 1)Politikatudományi Szemle

Andre C. & Manuel V., The Just World Theory, (2010), Santa Clara University

Csepeli Gy.: Szociálpszichológia. Osiris, Bp. 1997.

M. Hewston – W. Stroebe – J.P. Codol – G.M. Stephenson: Szociálpszichológia. KJK. Bp. 1995.

Lőrincz L, A vonzás szabályai, (2006/2, 96–110), Szociológiai Szemle

Meskó N. Nő vörös ruhában, (2014) Szépségkutatás

Stanger M., Attractive People Are Simply More Successful, (2012) Businss Insider

Maestripieri,D. , The truth about why beautiful people are more successful, (2012), Psychology Today

Hodges A.  and Ruth D, Looks do matter, (2011) Rice University

Moor A., She Dresses to Attract, He Perceives Seduction: A Gender Gap in Attribution of Intent to Women’s Revealing Style of Dress and its Relation to Blaming the Victims of Sexual Violence, (2010, May, Issue 4,) Journal of International Women’s Studies

Wheeler, S., Book, A., & Costello, K. (2009). Psychopathic traits and perceptions of victim vulnerability. Criminal Justice and Behavior, 36(6), 635-648.

Wise J., Do Crime Victims Deserve Some Blame? (2010), Psychology Today

Petherick W., Victimology: The study of victims in criminal investigations (2014) Crime Lybrary

Kelemen L., Joghallgatók a jogról (2009) Sprinter Kiadó (20-24.)

Shen C., From Attribution and Thought-Process Theory to Rape-Shield Laws: The Meanings of Victim’s Appearance in Rape Trials 2003

Beiner T. M, Sexy Dressing revisited, does target dress play a part in sexual harrasment cases? (2007), Duke Journal of Gender Law & Policy

Suarez E.Blaming the Victim: A Meta-Analysis on Rape Myths