Egészség, egészségvédelem és fejlesztés, higiéné, mentálhigiéné, életminőség, prevenció, Közép-kelet-európai egészség paradoxon.
Egészség
„Nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota. Emellett az egészség nem statikus állapot, sokkal inkább viselkedés, magatartás, folyamat, amely az egyensúlyteremtést célozza, azaz a személyiség, mint dinamikusan fej- lődő nyílt rendszer adekvát válasz-készlete a valóság mindennapos kihívásaira. Az egészség tehát fizikai, pszichés és szociális egyensúly a szervezet és környezete között.”
WHO, 1946.
Higiéné
Az orvostudománynak az a része, amely az egészség megvédését a károsodások megelőzését kívánja elérni. Jelentése: egészségtan, ágai:
– település egészségtan (pl.: hulladékgazdálkodás, környezet tisztítás)
– környezetvédelem
– munka egészségtan
– élelmezés- és táplálkozás egészségtan
– iskola egészségtan
– sport egészségtan
– mentálhigiéné
Mentálhigiéné
„A mentálhigiéné nem csupán a pszichés megbetegedések és magatartászavarok megelőzése, hanem a lelki egészségvédelem is, mégpedig pozitív értelemben, mindazoknak a folyamatoknak, tevékenységeknek az összessége, amelyek az emberi személyiséget és közösségi kapcsolatot erőssebbé, fejlettebbé teszik”
Dr. Buda Béla, orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta és addiktológus 2003.
Életminőség
„Az életminőség az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, ahogyan azt életterének kultúrája, értékrendszerei, valamint saját céljai, elvárásai, mintái és kapcsolatai befolyásolják. Szélesen értelmezett fogalom, amely bonyolult módon magába foglalja az egyén fizikai egészségét, pszichés állapotát, függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait, személyes hitét, valamint a környezet lényeges jelenségeihez fűződő viszonyát.”
Egészségügyi Világszervezet WHOQOL, 1994.
Egészségvédelem/Egészségfejlesztés
„Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek egészségük fokozott kézben tartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz.”
Ottawai Charta 1986. a szakirodalomban a két szó szinonímiaként szerepel, lsd. Egészségtudományi Fogalomtár
Prevenció
„A prevenció lényegesen olcsóbb, mint a gyógyítás, alkalmazásával hatalmas anyagi kiadásoktól mentesülünk, az ország pedig jelentős gazdasági haszonra is szert tesz. A primer prevenció alapját az életmódbeli káros jellemzőkre, illetve a környezeti hatásokra való odafigyelés képezi. A prevenciónak három szintjét szokás megkülönböztetni: elsődleges, másodlagos, harmadlagos. Elsődleges prevenció a megelőzés. Ebből a szempontból a gyógyszertár fontos információforrás. A könnyű elérhetőség, közvetlen személyes kapcsolat, a gyógyszerész hitelessége, magabiztossága, esetleg egy-egy rövid tájékoztatás is hatékony lehet. A másodlagos prevenció körébe a már fennálló, kialakult, de még a kezdeti stádiumban lévő betegség orvoslása tartozik. A harmadlagos prevencióhoz már a nagyon elfajult esete- ket soroljuk. Ilyenkor a szövődmények kialakulásának meg- akadályozására kell odafigyelni, illetve a gyógyulást követően kulcsfontosságú a megfelelő rehabilitáció.”
Varga-Hatos Katalin közgazdász és Karner Cecília Phd., közgazdász, egészségügyi szakértő 2008.
Közép-kelet-európai egészség paradoxon
„Egyes országokban, így különösképpen Magyarországon a férfiak jelentősen korábban halnak meg, mint ami az ország gazdasági fejlettsége alapján várható volna. Bár ez az úgynevezett közép-kelet- európai egészség paradoxon az 1990-es években volt nálunk a legdrámaibb, azonban még ma is jelentősen lemaradtunk ebben a tekintetben, nem csupán Európa nyugati feléhez viszonyítva, hanem néhány szomszédunkkal összehasonlítva is.”
Skrabski Árpád Phd., mérnök, szociológus, demográfus, 2003.
Orosz Éva 2013
Magyar Egészségügy ördögi köre
„A magyar egészségügy a 90-es évek közepe óta egy „ördögi körben” mozog. Az egészségügy továbbra is teljesen alárendelődik a rövid távú gazdasági és politikai érdekeknek . A politikai és gazdasági elit továbbra is csak költségvetési tehernek tekinti az egészségügyre fordított közkiadásokat . Az egészségügyi közkiadások (reálértéke) nem, vagy csak minimális mértékben növekszik, így tovább folytatódik a leszakadásunk a fejlettebb EU-országoktól . Nem hajtanak végre érdemi strukturális reformokat.”
Orosz Éva Phd., közgazdász, egészségügyi szakértő, 2013.
Utószó
A fogalmak, amikkel találkozunk (a következő cikkekben is) komplex jelenségeket írnak le, a társadalom -és orvostudományok fejlődésével alakulnak és gazdagodik a jelentéstartalmuk, különösen a kutatási eredmények fényében. Minden tudományágra jellemző, a minél teljesebb körű magyarázatok és szabályszerűségek keresése. A kutatók egymás mellett létező elméleti modelleket, kereteket alkotnak, amiket újabb és újabb kutatások fényében változnak.
Egyre több fogalmat és jelenséget térképeznek fel különböző tudományterületek, így a fogalmi definíciók sokrétűvé válnak. A szabályszerűségek gyakran nem determinisztikusak, hanem inkább tendenciaszerűek, valószínűségeken alapulnak, különösen azokban a tudományokban, amelyekben az ember a vizsgálat tárgya. Így kérlek ne várj kőbe vésett igazságokat, amik önmagukban mindenre választ adnak.
Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon 2006
A magyar egészségügy ördögi köre cikk
Egészségügyi gazdasági szemle 2008/5.
Egészségügyi gazdasági szemle 2013/1.