A prevenciós szemlélet még mindig hiányzik, egészségi állapotunk továbbra is elsősorban „vészhelyzetben” kerül fókuszba. A kutatási eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a hazai lakosság túlnyomó többsége számára az egészség értéke elsősorban akkor tudatosul, amikor azt már veszélyben érzik. A magyar lakosság egészségtudatosság szempontjából meglehetősen heterogénnek mondható, s csupán kis hányada rendelkezik aktív egészségmegőrző attitűddel.
Az egészségtudatos életmódra ható legfontosabb tényezők
Három szempont szerint csoportosíthatjuk: ezek a testünkkel, a lelkünkkel, illetve a tudatunkkal kapcsolatos gondolatok és aktivitások. A magyar lakosság gondolkodásmódjára összességében nem jellemző az optimizmus, és az egyéni felelősségvállalás tekintetében is van hova fejlődni: a lakosság csupán fele tartja magát pozitív életszemléletűnek és érzi úgy, hogy saját maga tudatosan tudja befolyásolni élete alakulását, egészségi állapotát.
A testünkre a legnyilvánvalóbb hatást a táplálkozás és a mozgás gyakorolja.A sportnak jelentős szerepe lenne az egészségmegőrzésben, a felnőtt magyar populációnak azonban csak a negyede sportol legalább havi rendszerességgel. A lelki és a tudati tényezők sokak számára már nem ennyire nyilvánvalóak, illetve sok esetben jóval kisebb hangsúlyt kapnak. Holott az egészség hosszú távú megőrzéséhez ezek is nélkülözhetetlenek. Ide sorolható a lelki egyensúly, a család, a baráti kör, az elégedettség, a pozitív vagy negatív látásmód. Az életben az individualista célok (karrier, pénz, szórakozás, élvezetek) is fontosak, ám legalább ilyen lényeges, hogy az egyéni és a társas célok egyensúlyba kerüljenek.
Típusok
lakosság különböző egészségtudatossági szinteket képviselő szegmensei
A Well-Being (jólét, jóllét) szegmens tagjait (18%) komplex egészségtudatosság jellemzi. Tájékozódnak, odafigyelnek a táplálkozásukra, hangsúlyt fektetnek a prevencióra, valamint lelki egyensúlyuk megteremtésével, megőrzésével is foglalkoznak. E csoportot elsősorban magas státuszú, magasan képzett nagyvárosi nők alkotják, akik képesek és hajlandók többet fizetni a minőségi termékekért, magukkal és a környezetükkel kapcsolatban is igényesek.
A Tevékeny fiatalok szegmense (17%) számára a prevenciós technikák közül elsősorban a sport a meghatározó. Az alap szűrővizsgálatokra rendszeresen eljárnak. Attitűdjeikben nyitottak, ám életvitelük kockázatokat is tartalmaz. E csoportba tipikusan 35 év alatti, magas státuszú férfiak tartoznak. Aktív életet élnek, rendszeresen sportolnak. Testükkel elsősorban a sportra koncentrálnak, táplálkozásukban olyan élelmiszereket is megengednek maguknak, amelyek nem egészségesek.
Az Étkezés-orientált hedonista szegmens (14%) attitűdjeiben nyitott az egészséges életmód iránt. Tagjai elsősorban a táplálkozáson keresztül próbálják megőrizni az egészségüket. Sokszor kerülnek konfliktushelyzetbe, mivel főzni és enni is szeretnek. Mi több, olyan ételeket is, amelyekről tudják, hogy nem egészségesek. Ráadásul tipikus nassolók. Harcolnak a kilókkal, próbálnak lefogyni. Jellemzően alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, 50 év feletti nők tartoznak ide, akiknek fontos a külső megjelenésük. Attitűdjeikben egészségtudatosak, de a mindennapi életben ezt csupán átlagos szinten tudják érvényesíteni.
bbc.co.uk
A Passzív szegmens (21%) átlagos mértékben nyitott az egészséges életmód iránt. Tagjai mindenekelőtt az elhízást próbálják elkerülni. A tudatos prevenció nem jellemző rájuk, és az egészségmegőrző technikákat sem használják aktívan. A táplálkozáshoz racionálisan viszonyulnak, az étkezés számukra nem kiemelt örömforrás. Demográfiai szerkezetük nem tér el jelentősen a felnőtt magyar lakosság szerkezetétől.
A Szorongó-negligáló szegmens (16%) nem rendelkezik egészségmegőrző stratégiával, azonban az ide tartozók edukációval kis mértékben motiválhatók. Ezt a csoportot tipikusan 40 évnél idősebb, alacsony státuszú, alacsonyan képzett férfiak alkotják. Hagyományos értékrendszert követnek, és arra sem fordítanak túl sok figyelmet, hogy mit esznek. Körükben magas az alkoholfogyasztók és a túlsúlyosok részaránya. Inaktív életvitel jellemzi őket.
A Nemtörődöm-negligáló szegmens (11%) nem rendelkezik egészség védelme szempontjából fontos stratégiával, tagjai edukációval sem motiválhatók. E tipikusan 40 év fölötti férfiakat is beletörődő, inaktív életvitel jellemzi.
Az egészségtudatosság, egészség védelme vizsgálatát a Millward Brown TGI kutatására építve végezte el 2011-ben, amely reprezentatív a 14–69 év közötti magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerint. A TGI kutatáson belül 16 000 embert kérdeznek meg.