2014-09-08

Mit tehetünk? – Részletek a Együtt a Fiatalokért Programból

Felismerés

 

Névtelen

Jelentés: A gyerekeknek tudniuk kell, kik azok a felnőttek, akik mellettük állnak, akik az ő „biztonsági hálójuk” – bátorítsuk őket, hogy válasszák ki azokat a felnőtteket, akikben megbíznak, akik általában a közelükben vannak és készek meghallgatni őket, segíteni a bajban. Csak egy olyan tagja legyen ennek a biztonsági hálónak, aki a gyerekkel együtt lakik, és legyen olyan tagja is, aki nem tartozik a szűk családi körhöz. A gyereknek tudnia kell azt is, hogyan kérhet tőlük segítséget.

Ismert elkövetők: Az esetek többségében az elkövetőt ismeri a gyerek. Különösen nehéz megérteni a kisebbeknek azt, hogy egy olyan személy is bánthatja őket, akit ismernek. Az elkövetők többsége hosszú idő alatt nyeri el a gyerekek bizalmát, ezért fontos, hogy a szülők tudjanak arról, ha valaki a gyereküknek ajándékokat ad, azt kéri tőle, hogy közös titkuk legyen, vagy többször szeretne vele kettesben maradni.

Ismeretlen elkövetők: Vannak olyan esetek is, ahol a gyermek nem ismeri az elkövetőt. Fontos ezért néhány alapvető dolgot megtanítani neki az idegenekről: sose szálljon be idegen autójába (vagy egyedül egy autóba idegennel), sose fogadjon el ajándékot vagy meghívást idegentől, ne menjen el idegennel sehova.

Segítség: A gyerekeknek tudniuk kell, hogy vannak olyan szakemberek – tanárok, szociális munkások, ombudsman, gyerekjogi képviselők, orvosok, iskolapszichológus, gyermekjóléti felelős, rendőr – akik a bajban segítséget nyújthatnak, és vannak olyan ingyenes telefonszámok is (pl. a Kék Vonal), ahol tanácsot kérhetnek. Fehérnemű szabály

Megelőzés

A gyerekek javára szolgál, ha némi időt online töltenek, információkat gyűjtenek a tanuláshoz, játszanak egy kicsit, csevegnek a barátaikkal vagy néha benéznek a Facebookra. Fontos, hogy próbáljuk megszabni, hogy a gyermek mennyi időt tölthet a számítógépével. Mielőtt azonban lefektetnénk a szabályokat, egy őszinte beszélgetés keretében magyarázzuk el gyermekünknek, hogy pontosan miért van szükség a korlátozásokra.

  • Ne tegyél nyilvánossá és ne ossz meg idegenekkel személyes információkat: kapcsolati adatokat, címet, iskolád nevét stb. Idegenek alatt minden olyan embert értünk, akit az életben nem ismersz.
  • Ne fogadj el semmilyen kérést idegenektől, amelyben személyes találkozóra hívnak.
  • Ne mondd el senkinek a telefonszámodat vagy az e-mail címedet, és ne tedd fel ezeket a közösségi oldalakra.
  • Ne kattints idegenek által küldött hivatkozásokra.
  • Ne bízz meg semmilyen csábító üzenetben, amely ingyenes dolgokat, kedvezményeket, lájkokat stb. ígér. Egyszerűen töröld ezeket az üzeneteket és ne kattints egyetlen hivatkozásra sem.
  • Ha olyasmi történik online, ami miatt kellemetlenül érzed magad, vagy olyan üzeneteket kezdesz kapni emberektől, amelyek aggodalmat keltenek benned, mondd el a szüleidnek, akik segítenek a probléma megoldásában.

Megfélemlítés esetén

Azonnal cselekedni kell, de soha ne válaszoljunk a megfélemlítőnek vagy hozzuk nyilvánosságra az üzeneteket!

Őrizzünk meg minden bizonyítékot a történtekről, jegyezzük fel a dátumot, az időpontot és a megtörténtek leírását. Mentsük el és nyomtassuk ki a képernyőről elmentett képet (screen shot), emailt és szöveges üzeneteket, ha rendelkezésre állnak.

Használjuk az összegyűjtött bizonyítékokat arra, hogy feljelentsük a megfélemlítőt a mobil -és internet szolgáltatóknál, a Kék Vonalnál és az NMHH Internet Hotline-on  Biztonságosinternet Hotline-on, vagy a megfelemlites.hu  bejelentő űrlapján. A cyber megfélemlítés és zaklatás számos szolgáltatónál sérti a felhasználói szabályzatot.

Blokkoljuk a megfélemlítőt. Ha közösségi oldalon történik, jelentsük az oldal szerkesztőinek a felhasználót. Jelentsük a cyber megfélemlítést a rendőrségen. Az ilyen fajta megfélemlítés legtöbb esete ellen jogi úton is fel lehet lépni.

Milyen a jó segítő és a jó szolgáltató?

A nagy-britanniai AYPH Be Healthy projekt keretében fiatalok állítottak össze, hogy milyen az ideális, velük kapcsolatba kerülő segítő, szolgáltatás, ellátórendszer.

A projektben résztvevő fiatalok tapasztalatai szerint a jó segítő megértő és nem ítélkezik, a fiatal tud hozzá valahogyan kapcsolódni. Nem próbál meg másmilyen lenni, „fiatalosan viselkedni”, nem lehet „sokkolni” az elmondottakkal. Higgadt és megnyugtató, bíztatja és megerősíti a klienst, nem erőltet semmit: lehetőséget ad arra, hogy beszélj, de nem kötelez erre.

Az ideális szolgáltató őszinte, nyílt és átlátható: elmagyarázza, miben tud (és miben nem tud!) segíteni, és a kliensekben azt a benyomást kelti, hogy fontosak. A kliensek „normálisnak” érezhetik magukat, nem pedig áldozatnak. A jó szolgáltató lehetőségeket és választásokat ajánl fel és alkalmazkodik mindenki egyedi tempójához. Bizalmasan kezeli az eseteket, amennyire csak lehetséges. Lehetőséget biztosít a párbeszédre: az igénybevevők és az ott dolgozók is elmondhatják véleményüket a szolgáltatásokkal kapcsolatban. Folyamatos támogatást biztosít és következetes, vagyis az egyes dolgozók, szociális munkások, segítők végigkísérhetik klienseiket az ellátás során. Segít önbecsülést építeni az ellátottaknak és az ott dolgozóknak egyaránt, és megtanítja az igénybevevőknek, hogyan segíthetnek önmagukon. Komplex ellátást nyújt, így nem kell a különböző problémákkal különböző szolgálatokhoz fordulni.

Mikor nem segít „jól” a szolgáltató?

A fiatalok véleménye szerint nem segít az ellátás során, ha a szociális munkás egyik szolgáltatótól a másikig küldözgetik őket, és mindenhol újra el kell mondaniuk a történeteket. Ha a segítő „sznob, leereszkedő, beskatulyáz, ítélkezik”. Ha a családot vagy a szülőket hibáztatja, bírálja, vagy, ha nem tájékoztat arról, mikortól nem lehet bizalmasan kezelni bizonyos információkat (a kliens saját érdekében).

A szolgáltató nem jól segít, ha nem magyarázza el megfelelően, mi történik, mi fog történni a klienssel, ha áldozatként kezeli, sajnálkozik a történteken. Az sem segít, ha az igénybevevőt kötelezik arra, hogy elmondja, mi történt, vagy éppen ellenkezőleg, ha nem ad lehetőséget elmondani a történteket. Az sem szerencsés, ha valamiért kínos a szolgáltatást igénybe venni a fiataloknak.

A titoktartásról és a bizalomról

„Olyan fiatalok vagyunk, akik igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat és tisztában vagyunk azzal, hogy időnként, saját biztonságunk érdekében a rólunk szóló információkat ki kell adni, DE azt gondoljuk, nagyon fontos, hogy ez megfelelően történjen. Tudnunk kell, hogyan, mikor, hova és miért küldenek rólunk információkat.”- írják a projekt résztvevői az általuk összeállított kiadványban, és összegyűjtötték, milyen alapvető dolgok várhatók el a bizalmas információk kezelésével kapcsolatban.

Tehát, ha a kliensről információkat kell kiadni, bárki is teszi azt úgy, hogy arra nem készítette fel az igénybe vevőt, kérjen bocsánatot, hiszen mindenki hibázhat.
A kliens tehet panaszt – ehhez mindenkinek joga van. Legyen lehetőség másik szociális munkással folytatni a munkát.

Ha – írják a résztvevők – rólunk a beleegyezésünk nélkül információkat osztanak meg, az csalódást okoz, nem fogunk tudni megbízni a szociális munkásokban, akik elvileg segítenek nekünk, egyre kevésbé leszünk őszinték velük, egy idő után egyre ritkábban, vagy egyáltalán nem fogjuk igénybe venni a szolgáltatásokat és támogatásokat.

Milyen az ideális segítő szakember

  • a titoktartással, bizalmas információkezeléssel kapcsolatos eljárásmódot magyarázzák el a fiataloknak, és azt is, hogy az mit jelent a gyakorlatban,
  • kapjanak erről rendszeres tájékoztatást,
  • csak akkor adjanak ki róluk információt, ha valóban szükséges,
  • ha mégis ki kell adni, tudjanak róla a fiatalok, hogy miért volt erre szükség, kinek adták ki az információkat, és mi történik majd azután,
  • a róluk szóló akták ne kallódjanak az asztalon, irodában „csak úgy”,
  • ne beszélje ki a klienseket a kollégákkal vagy más fiatalokkal!
  • tartsák tiszteletben a fiatalok véleményét, még ha az nem is azonos a többiekével.

Forrás: csagyi.hu és további információ a projekt honlapján: www.ayph-behealthy.org.uk

Így működik a HelpAPP alkalmazás by UNICEF Magyar Bizottság

Az UNICEF Magyar Bizottság a világon elsőként fejlesztett ki egy olyan mobiltelefonos alkalmazást, ami erőszak helyzetekben azonnali segítséget nyújt a gyermekeknek. Ha a gyermeket bántják, vagy veszélyben van, egyetlen gombnyomással segítséget hívhat, vagy elküldheti GPS koordinátáit. Az alkalmazás segítségével tanácsot kérhet arra is, mit mondjon, vagy mit tegyen a gyermek, ha erőszak érte, vagy segíteni szeretne valakit, akit erőszak ért.A HelpAPP mobil alkalmazás segít az erőszak helyzetek felismerésében, elkerülésében és kezelésében. Az alapvető funkciók mellett (segélyhívó, pánik gomb, helyzetjelzés) az applikációval a gyermekek elsajátíthatják az erőszakmentes megoldási módokat, rátanulhatnak a konfliktusrendezés pozitív technikáira.
Az UNICEF Magyar Bizottság azért fejlesztette ki a HelpAPP-et, mert a 21. század gyermekei a digitális világ gyermekei. A legnagyobb természetességgel használják a mobiltelefonokat, számítógépeket, internetet. Ha segíteni akarunk nekik, azt a nyelvet kell megtanulnunk, amit ők beszélnek. Azokat az eszközöket kell használnunk, amelyeket ők használnak.