Jogos védelem

Jogos védelem – Dr. Mészáros Ádám Phd. szabályozási szakjogász írásai

Jogos védelem a Btk paragrafusai alapján

Megelőző jogos védelem

21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

Fennáll a jogos védelem, ha:

a védelmi eszköz nem alkalmas az élet kioltására: használati tárgy, mely nem szúró, vágó fegyver. Vizsgálni kell, hogy mi lehet az a maximális (potenciális) sérelem, amit a támadás okozhat, és a védelmi berendezésnek ehhez kell igazodnia.
a védelmi eszköz működése folytán kizárólag a jogtalan támadó szenved sérelmet: olyan védelmi eszközt kell találni, amely legfeljebb a jogtalanul támadónak árthat, a ház előtt sétálónak nem. Ide tartozik az is, hogy ha a támadó állattal valósítja meg a támadást. Ez ugyanis a jogos védelem szempontjából emberi cselekmény lesz.
a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett , ami az adott helyzetben elvárható: ez a kötelezettség teljesíthető például a jogtalan támadás esetleges következményeire a figyelmet közvetlen, vagy közvetett módon felhívó valamely jelzés (felirat, ábrázolás, fény-, vagy hangjelzés) alkalmazásával.

Az ‘iskolapélda’:

Valaki áramot vezet a kerítésébe, hogy távol tartsa a rossz szándékú behatolókat. De ezt csak nagyon korlátozott esetben szabad megcsinálni: az áramütés nem lehet halálos, a betolakodóra nem irányulhat automatikusan elsülő fegyver. Világos figyelmeztető táblákat is ki kell rakni – ha ez nem történik meg, és ártatlanok sérülnek meg vagy akár meghalnak, akkor a védekező börtönbe kerülhet. Az árammal ellátott kerítéshez kívülről is hozzáérhet valaki – de behatolhat olyasvalaki is, aki csak a munkáját végzi: például egy tűzoltó; vagy aki végszükségben saját életét próbálja menteni (pl. egy falka kóbor kutya elől menekülve átmászik a kerítésen).

Megoldás lehet:

„Bárd Petra viszont tud ilyen eszközöket mondani: ilyen lehet a medvecsapda, a farkasverem és az idomított házőrző állat is. A harapós kutya amúgy is érdekes helyzet: Kadlót szerint kutyatartáshoz nem kell megelőző védelmi szituáció, az állat pedig nem eszköz, élőlénynek kell tekinteni. Persze, ha rögtön a bejárat mellett ott a harapós kutyára figyelmeztető tábla, már közelebb vagyunk a megelőző jogos védelmi szituációhoz. A telepített védelmi eszközökre ugyanis feliratoknak kell utalniuk, melyek egyértelművé teszik, mi történhet a jogtalan behatolóval. Ugyanakkor furcsa módon még a kutyás eset is elméleti kérdésnek tűnik: Bárd szerint nem jellemző, hogy a jogtalan betolakodó feljelentést tesz olyan esetben, amikor megsebesíti a kutya.” Bárd Petra Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa vs.hu interjú

Jogos védelem:

Btk. 22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

FONTOS!
a egy incidens során bármilyen sérülést okoz valaki, automatikusan gyanúsítottá válik. Az már csak az eljárások során – az ügy bonyolultságától függően akár csak bírósági szakaszban – tisztázódik pontosan, hogy a testi sértést menti-e, hogy az illető jogos védelemből cselekedett. Ha ez a helyzet, akkor az elkövető büntethetetlenné válik, ilyenkor az eljárást az ügyészség vagy a bíróság szünteti meg.

Az sem enyhítő körülmény, ha valaki ittas állapotban verekszik, hiszen a büntetőjogi gyakorlat szerint, aki önhibájából kerül ittas állapotba, büntetőjogi felelősséggel tartozik.

Fennáll a jogos védelem, ha:

A védekezést minden esetben jogtalan támadás, vagy jogtalan támadással fenyegetés kell, hogy megelőzi: a támadás puszta előkészítése önmagában még nem alapoz meg jogos védelmi helyzetet. A jogos védelmi helyzet addig tart, amíg a támadás.
A jogtalan támadás rendszerint erőszakos magatartás, amely személy ellen (testi épség, nemi szabadság, mozgásszabadság), vagyon ellen (lopás, rablás) valósul meg.
Közvetlenül fenyegető jogtalan támadás rövid időn belül várható, és kétséges, hogy védekezés nélkül a támadás elhárítása később lehetséges lenne.
Mindaddig fennáll a jogos védelmi helyzet, ameddig a megtámadott reálisan tarthat attól, hogy a támadás folytatódik.
A támadás megszűnésének objektíve érzékelhetőnek kell lennie, nem elég tehát a támadó elhatározása, hogy felhagy a támadó fellépéssel.

NEM áll fenn a jogos védelem, ha:

pusztán a támadás távoli előkészítése nem tekinthető közvetlenül fenyegető helyzetnek.
úgynevezett kiprovokált jogos védelmi helyzetben.
amikor a támadó menekül, mert ilyenkor a védekezés megtorlásba megy át.
kölcsönös és egyidejű támadás esetén, pl. ha valaki mást verekedésre kihív, és az a kihívást elfogadja.
javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadóéletének kioltását nem eredményezheti.
közrend elleni bűncselekmények csoportjába tartozó garázdaság , mely megvalósulásának három együttes feltétele van:

– a kihívóan közösségellenes magatartás (csoportos, ha legalább 3 fő vesz benne részt)
– az erőszakos jelleg
– másokban megbotránkoztatás vagy riadalom keltésére való alkalmasság.

Példa 2

Valaki gyanúsan sétálgat a kapu előtt, még nem biztos, hogy rabló, de ha megpróbál behatolni a kapun, akkor változik a helyzet. Ha a támadó menekülőre fogja, akkor már nem számít védekezésnek, ha valaki megsebesíti: ha ilyenkor hátba lövik vagy baltát állítanak a hátába, az már nem számít jogos védelemnek.

Példa 3

Egy korábbi sérelem okán az a célunk, hogy leszámoljunk valakivel, ezért elkezdjük őt sértegetni, provokálni. Ebben a helyzetben nem illeti őt meg a jogos védelem, hiszen a támadást provokált volt.

Példa 4

Nem lesz a védekezésünk jogszerű, amikor minden fél jogtalanul cselekszik. Ennek tipikus esetei a garázda verekedések. Például diszkóból, focimeccsről, iskolából hazafelé két társaság összeszólalkozik, aminek a következménye tömegverekedés (jogi nyelven csoportos garázdaság) lesz. Ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy ki volt, aki az elsőt ütötte.

Példa 5

Amennyiben becsengetünk a szomszédunkhoz és megkérjük, hogy halkítsa le a zenét, és ezért becsmérlő, becsületsértő kifejezésekkel illet bennünket, nem hivatkozhatunk jogos védelemre, ha egyébként jogos felháborodásunkban tettlegességre ragadtatjuk magunkat.

Példa 6

Nem állapítható meg a jogos védelem a verbális becsületsértés esetén sem. Ha az utcán valaki bennünket szidalmaz, becsmérel, nem megengedett, hogy az ilyen személyen ”öklünkkel vegyünk elégtételt”.

Példa 7

Ha a „telepített” védelmi eszköz – a bekövetkező jogtalan támadást érzékelve – akkor lép működésbe, amikor a védelmi eszköz telepítője maga is jelen van,akkor az aktualizálódott elhárító cselekményt nem a 21. §, hanem a 22. § (1)vagy (2) bekezdése szerint indokolt megítélni.

Időfaktor

Pusztán a támadás távoli előkészítése nem tekinthető közvetlenül fenyegető helyzetnek. A támadásnak és a védekezésnek úgynevezett „egymozzanatos” cselekménnyé kell válnia, vagyis érdemi időbeli eltérés nem lehet a támadás és a védekezés között. A közvetlen veszély vagy támadás elmúltával a jogos védelem már nem állapítható meg. A menekülő támadót bántani tilos. (Szaknyelven: időbeli túllépés.) A törvény büntetni rendeli ezt; más kérdés, hogy a sértett vagy áldozat közreható magatartását, a körülményeket mérlegelik ilyenkor is, és figyelembe veszik a minősítésnél, illetve a szankció kiszabásakor.

(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.

A szükségesség

A szükségesség azt jelenti, hogy a védelmi helyzetben lévőnek a támadással (közvetlen fenyegetéssel) szemben enyhébb védekezési mód nem áll a rendelkezésére. Vizsgálni kell az erőviszonyokat (pl. a támadók száma, a támadó és a megtámadott testi felépítése), a támadás intenzitását, az esetleges eszközt stb. Ha ezt a szükséges, de egyben elegendő mértéket a védekező túllépi, csak akkor marad büntetlen, ha egyértelműen igazolható, hogy a túllépés ijedsége vagy menthető felindulása eredménye.

Arányosság

a jogos védelmi helyzetben lévő személy védekezése nem eredményezheti a jogos védelmi helyzettel történő visszaélést. Mindazonáltal a támadó és védekező cselekményének lehetséges eredményét egymáshoz viszonyítottan továbbra is vizsgálni kell, mert csak ezáltal érvényesülhet a 22. § (3) bekezdés tartalma, amely az elhárítás szükséges mértékének túllépésével továbbra is számol.

(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

„Korábban ittas, tudatzavart állapotban lévő, illetve felmenő rokon elől kellett kitérni. A felmenővel kapcsolatos kitérési kötelezettség is hozzájárult, hogy a napjainkban tapasztalt mértékig elszaporodott a családon belüli erőszak. A jogos védelemhez való hozzáállás szempontjából pozitív, hogy enyhítettek a törvényen, és jelenleg ha valakihez betörnek, már nem kell azon gondolkoznia, az ágy alá bújjon, vagy csináljon úgy, mintha visszaaludt volna. Lehet védekezni a jogtalan behatolóval szemben, még ha annak támadása vagyon ellen is irányul: igaz, ha egy tolvaj tér be a kertünkbe almát lopni, őt ettől még nem lőhetjük le rögtön.” Kadlót Erzsébet ügyvéd, volt bíró vs.hu interjú

Szituációs jogos védelem

22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha

a) azt személy ellen

aa) éjjel,

ab) fegyveresen,

ac) felfegyverkezve vagy

ad) csoportosan

követik el,

b) az a lakásba

ba) éjjel,

bb) fegyveresen,

bc) felfegyverkezve vagy

bd) csoportosan

történő jogtalan behatolás, vagy

c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

Különbség:

A felsorolásban meghatározott feltételekkel megvalósított jogtalan támadások esetén a támadó további szándékának vizsgálatára nincs szükség, mivel a törvény vélelmet állít fel amellett, hogy a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna.

A jogtalan támadás rendszerint erőszakos magatartás, amely személy ellen (testi épség, nemi szabadság, mozgásszabadság), vagyon ellen (lopás, rablás) valósul meg. Az e törvényi feltételek mellett megvalósuló – mindig aktív magatartással elkövetett –jogtalan támadások esetén a támadó konkrét szándékának további vizsgálata szükségtelen.

Következményei:

akit éjjel támadnak meg, vagy akire fegyverrel támadnak, alappal gondolhatja, hogy a támadás az élete kioltására irányul, és ennek megfelelően választhatja meg a védekezés módját. Ezt a feltételezést a támadók számbeli fölénye is megalapozhatja.
a fenti pontoknál a védekező cselekménye annak kifejtésekor nem büntethető, még abban az esetben sem, ha a jogtalan támadó életének kioltását eredményezi. Ezekben az esetekben a bíróságnak nem kell vizsgálnia a szükséges mérték kérdését.

Éjjel: Az éjjel Budapesten és nagyvárosokban 23 és 5 óra közötti, míg vidéken általában 10 és 5 óra közötti időszakot öleli fel. Kivéve: azt éjszaka nyitva tartó és egyébként tömeges látogatottságú szórakozóhelyen, egyéb helyen – lehet az közterület is – követik el, ahol a segítség kérésének lehetősége a nappali viszonyokhoz képest azonos módon fennáll.

Fegyveresen: a) lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c) robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket hordoz, vagy azok utánzatával fenyegetve követi el.

Felfegyverkezve: követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltás

tovább az Önvédelem oldalra

tovább a Teljes Önvédelem 5 területe oldalra

tovább a Krav Maga oldalra

tovább az Órarend oldalra

tovább a Kapcsolat oldalra

tovább az Árak oldalra

tovább a GY.I.K. oldalra

vissza a lap tetejére