Stresszkezelés a gyakorlatban

Az individualizáció korában az értékek is individualizálódnak, egyénivé, sőt, egyedivé válnak. Ez jelenti az igazi önmegvalósítást, amikor a lehetőségeket saját elképzeléseinkhez, vágyainkhoz, motivációinkhoz igazítjuk. Ugyanakkor ez jelenti a legnagyobb csapdát is a modern társadalomban.

Amennyiben a stressz állandó a szervezet igénybevétele, az alkalmazkodási energiák kimerülnek. A stressz és szorongás egy bizonyos szintig létfontosságú, azonban ha túlságosan sok keletkezik belőlük, megbetegítenek. A negatív életeseményekkel való megküzdésnek rengeteg pszichés hozadéka lehet, ha a nehézségeket kihívásként tudjuk értelmezni. Ezt segíti elő a Krav Maga edzéseken a mentális és fizikai felkészítés, mely központjában a stresszel való megküzdési képességek fejlesztése áll.

 

Ulrich Beck kockázati társadalomnak hívja korunk életterét, amelyhez az is hozzátartozik, hogy a nyílt, sokszor elsöprő erejű fenyegetések helyett ma már inkább apróbb, de alattomosan jelentkező kockázatokkal kell szembenéznie a mai kor emberének. Ezek az emberi észlelőképesség által közvetlenül már nem felfogható, a túlélést veszélyeztető kockázatok időben, térben már nem határolhatók le, hisz öncélúvá váló globális technikai-gazdasági fejlődés ’mellékhatásai’. Látens, sokszor felismerhetetlen, mégis stresszként ható mikrotraumák és mikrokonfliktusok jellemzik mindennapi életünket, amelyek erőnket, tűrőképességünket úgy kimerítik, hogy gyakran észre sem vesszük. Azért is beszélünk civilizációs betegségekről, mert e betegségek szorosan összefüggnek a civilizációs ártalmakkal, amelyek középpontjában egészségkárosító életmódunk áll.

Korábbi írásokban megismerhetted a reziliencia , avagy a fejleszthető rugalmas ellenálló képesség fogalmát. Steven Wolin a reziliencia fogalmába sűríti a legalkalmasabb egészségóvó, jó közérzetet gondozó önsegítő-megküzdési módokat. Ezek a belátás, elviselés, függetlenség, kapcsolatépítés, kezdeményezés, kreativitás, erkölcsi érzék és humor képesség. „A reziliens személyiség kedvezőtlen előjelek ellenére is szembenéz és megbirkózik a stresszhatású körülményekkel. Az ilyen képességű ember a statisztikailag kedvezőtlen előrejelzés ellenére és a várakozásokat megcáfolva eredményesen küzd”.  (Wolin, 1993).

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a hatékony és sikeres életvezetésnek nem az a célja, hogy az egyén élete minden szempontból problémamentes legyen. A cél a belső erőforrásokhoz való lehető legmélyebb hozzáférés, és ezek stresszhelyzetben történő „használni tudása”. A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre, mely alkalmazkodást igényel. Hatása attól függ, mennyire veszi igénybe az ember alkalmazkodó és ellenálló képességét.

A KM5 képzési koncepciója szerint tréningeken, edzéseken kontrollált körülmények között olyan stressz-szituációkat (problémákat) hozunk létre, amik külön-külön minden egyén számára a mentális és fizikai képességeik használatával megoldhatóak, leküzdhetőek. Így mindenképpen eustressz okozásáról beszélhetünk.

Az eustressz, vagy más néven pozitív stressz motiváló hatású, fokozza az energiát, javítja a teljesítményt, a problémamegoldó képességet,  mozgósítja az energiaraktárokat. A problémákat, szituációkat puszta fizikai erő használatával egyáltalán nem lehet megoldani. (Ezt az egyszerű módszert főleg részeg emberek használják a kocsmákban, sikertelenül.)  Az edzéseken valójában a mentális felkészítés révén válik alkalmassá az egyén arra, hogy legvégsőbb esetben alkalmazza a fizikai erejét, annak érdekében, hogy minél hamarabb kikerüljön a szituációból, azaz megoldja azt. „A legjobb harc, ami sosem történik meg.” mondat sokszor elhangzik az edzéseken.

Képessé válsz stresszhatás alatt is:

1. felismerni jellemző vész-és konfliktus helyzeteket (elkövetési magatartásokat), azok kialakulása előtt,
2. tapasztalataid alapján és ‘önismereted’ révén felismerni, azonosítani a Rád fokozottan ható stressztorokat,
3. megismerni önmagad és a tested és a pszichéd reakcióit, tudatossá téve azokat,
4. meghúzni a határokat, érvényesíteni az érdekeidet, megvédeni, vigyázni magadra,
5. koncentrálni, összpontosítani, az adrenalin löketet megfelelően használni, reális célokat kitűzni,
6. kezedbe venni az irányítást, legyőzni a lefagyást, szótlanságot, hisz a krízisek nem leküzdhetetlenek,
7. higgadt maradni, átlátni a helyzetet, hosszabb távon gondolkodni,
8. bízni a tapasztalataidban és a képességeidben, megtartani pozitív önértékelésedet,
9. legegyszerűbb megoldásokat keresni, döntéseket hozni,
10. cselekedni, bízva a reményteli kimenetelben.

A kontrollált körülmények közötti fogalom a következőket takarja: a technika tanulása és kivitelezése előtt mindig van bemelegítés és  játékosabb gyakorlatok végrehajtása. A feladatok részletes ismertetése, bemutatása után kérdéseket is fel lehet tenni.  Csak ezután következik a technikák gyakorlása, mely mindig szakmai felügyelet mellett zajlik. A kontrollált körülmények legfontosabb alkotóeleme a védőfelszerelések viselése, ez a sérülésveszély minimalizálása miatt kötelező.

A KM5 koncepciója elutasítja a katonai jelleg bármilyen nemű hangsúlyozását civil edzéseken, ordibálás, agresszív (konfrontatív) viselkedés, sértő kifejezések használata, szigorú fegyelem és hierarchikus viszonyok kialakítása számunkra szóba sem jöhetnek. Ezek a körülmények distressz állapotot eredményeznek véleményünk szerint, mely rossz hatással van az emberre, nem hogy jobb teljesítményt nem tud elérni, de még csak azt sem tudja megcsinálni, amire egyébként képes lenne. Ezek a körülmények pont a problémamegoldó, improvizáló képesség fejlődését akadályozná, ártana olyan személyiségjegyek kibontakozásának, mint a reziliencia és kreativitás, (megalapozott) magabiztosság, ‘nem-adom-fel’ szellemiség.

A KM5 képzési  koncepciójának ‘eszmeképe’ reziliens személyiség aki, átlagon felül hajlamos egyes helyzetek, események újraértelmezésére és a szükségből erényt kovácsolva a váratlan lehetőségeket megpillantására, kihasználására. Célunk, hogy a mentális és fizikai felkészítés révén e fejleszthető képesség kibontakoztatásához hozzájáruljunk.

A reziliencia fejlesztésének 10 útja az Amerikai Pszichológiai Szövetség (APA) szerint:

1. Kölcsönös kapcsolatok fenntartása: , jó kapcsolat fenntartása a családtagokkal, közeli barátokkal, önkénteskedés. Segítség, támogatás adása és elfogadása, pozitív hatással van a személyiségre.

2. A krízisek nem leküzdhetetlenek: annak elkerülése, hogy a krízisekről és nehézségekről, mint elviselhetetlen probléma gondolkozzunk. Más szemszögből tekintve a helyzetre még megoldások is születhetnek.

3. Az élet szerves része a változás: így a célokat és a jövő képet is érdemes átgondolni, megváltoztatni. A megváltoztathatatlan helyzetek elfogadása segíthet azokra a helyzetekre koncentrálni, amik megváltoztathatóak.

4. Kerülj közelebb a céljaidhoz: reális célok kitűzése a megvalósításuk iránti törekvés, „Mi az egy dolog, amit tehetek ma, hogy közelebb kerüljek a kitűzött céljaimhoz?”

5. Hozz döntéseket: nehéz helyzetekben a döntések hosszas halogatása sokszor csak súlyosbít a helyzeten. Amennyiben részekre vagy feladatokra osztható, hozz részerekre vonatkozó döntéseket.

6. Ismerd meg önmagad: a lehetőségek és önismeret keresése nehézségek vagy veszteségek után, mert ez segít abban, hogy lelkileg és mentálisan megerősödve kerülj ki belőle.

7. Pozitív önértékelés fenntartása:  segít abban, hogy megbízhass a képességeidben és a megérzéseidben és megkönnyíti a döntések meghozatalát.

8. Hosszú távú gondolkodás: a nehézségek tágabb kontextusban való értelmezése a megoldások találásához vihet közelebb.

9. Reményteli nézőpont: a remény sok nehéz időszak átvészelésében segíthet és a hosszú távú gondolkodás fenntartására ösztönöz.

10. Vigyázz magadra: rendszeres mozgással, pihenéssel, szükségleteid és érzéseid figyelembe vételével megalapozhatod az stresszel és krízisekkel való eredményes megküzdést.

 Irodalom:

 APA Amerikai Pszichológiai Szövetség oldala

A rizikótársadalom másfél évtizede, Kapitány Balázs, Szociológiai Szemle 2002/1.

A modernitás rendszerváltása,  G. Márkus György, 2003

Vitalitásgenerátorok, Bagdy Emőke, Sándor Kör Háló Egyes. 2008

Reziliencia és adaptív megküzdés: a pozitív pszichológia gyakorlása a hétköznapokban Dr. Perczel Forintos Dóra 2014

University of Westminster oldala

Stress: The roots of resilience, Nature cikke, 2012

A kognitív és motivációs önszabályozást kialakító oktatás, Réthy Endréné, 2012, Iskolakultúra