Az első globálisan elfogadott definíció
Az 1948-as megalakulásakor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egészséget a következőképpen fogalmazta meg: „A teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Eszerint az egészséget nem csupán (1) a testi, biológiai, szervezeti (orvosi) működés alkotja, hanem (2) a lelki, szellemi (önkiteljesülés, belsőbéke, párkapcsolat) és (3) a szociális (társas környezeti) „jólét” is.
Szemléletváltás
Az 1950-es évekig úgy tekintettek az emberre, mint a kívülről érkező betegségek passzív befogadójára. Az 1960-es évek óta foglalkoznak azzal, hogy az egyén életmódja hogyan befolyásolja az egészségi állapotát, bár úgy gondolták, az életmód kizárólag az egyéni döntések eredménye. Csak az 1970-es évektől fordítottak figyelmet a társadalmi és környezeti tényezők befolyásának vizsgálatára. Az 1980-as évektől jelent meg az egészséges életmód hangsúlyozása, az egészség megtartása, fejlesztése. Alapfeltételei és forrásai is a előtérbe kerültek: „béke, lakás, otthon, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. Az egészség tökéletesítésének ezen alapvető előfeltételek alkotta, biztos alapon kell nyugodnia.” Ottawai Charta 1986
FÜREDINÉ KOVÁCS ANNAMÁRIA 2008
Napjaink egészségszemlélete
Napjaink dinamikus egészségszemlélete magában foglalja a fogantatástól a halálig terjedő ívet, az élet szerves részeként kezeli a betegséget. A dinamikus modell szemlélete szerint minden ember elhelyezkedik az egészség-betegség kontinuum valamely pontján, és az idő múlásával elmozdul ezen a tartományon belül. A felnőtt népesség egészségi állapotának két legfontosabb jellemzője a várható élettartam és ezzel szoros összefüggésben az idő előtti halálozás aránya, valamint a megélt életévek során elérhető életminőség.
Milyen területekre figyeljünk?
- biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése
- lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele
- mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség
- emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége
- szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége
A hagyományos kockázati tényezők
- a súlyos depresszió,
- a rossz életminőség,
- sport tevékenység hiánya
- az élet értelmének a hiánya
- dohányzás
„A környezeti hatások következtében kialakuló, a krónikus stressz lelkiállapotát jelző depressziós tünetegyüttes, más nemzetközi követéses vizsgálatok eredményeivel összhangban, a férfiak számára jelent nagyobb kockázatot, míg a negatív beállítottság, mint személyiségjellemző a nőknél fontosabb veszélyeztető tényező.” Kopp Mária, Skrabski Árpád 2006
Ki az egészséges?
„Az egészség a funkcionalitásnak az egyén számára megfelelőnek ítélt szintje. Tekintettel arra a körülményre, hogy tökéletes egészség a gyakorlatban nem létezik, döntő tényező az egyén egészségérzete, azaz milyen mértékben elégedett fizikai, szellemi és szociális állapotával. Az objektív mutatókkal jellemzett egészségi állapot gyakran nincs összhangban az egyén egészségérzetével. Máskor a fizikálisan és mentálisan viszonylag jó egészségi állapotot is kedvezőtlennek ítéli meg az egyén nyomasztó szociális-gazdasági gondjai közepette.” Ihász Ferenc testnevelő tanár, PhD.
Optimális egészség
Az emberek jelentős része valamilyen hiányossággal rendelkezik, de így is egészségesnek érzi magát és egészségesen tud élni, pl.:szemüvegesség, lúdtalp, kopaszság.
A pozitív egészség jegyei
– életöröm
– pozitív társas kapcsolat
– empátia (beleérző képesség)
– terhelhetőség
– jó közérzet
– kiegyensúlyozottság
– megelégedettség
– munkakedv
– kreativitás
Egészséges életmód
Az egészséges életmód kialakítása nem egyik napról a másikra megy, hanem egy folyamat eredményeként jön létre. Körülményeinket, szokásainkat jelenti, amelyek közt és ahogyan élünk, amelyek jellemzőek ránk és meghatározzák egyéniségünket, ezáltal valósítjuk meg az egészség megőrzését és megszilárdítását, a sikeres munkavégzést és az aktív hosszú életet.
Egészséges az életmódunk akkor, ha:
- – helyesen táplálkozunk (nem könnyű kideríteni, hogy a sok irányzat közül mi a helyes),
- – eleget mozgunk,
- – testünket edzéssel kondícióban tartjuk,
- – kerüljük a szervezetünkre kedvezőtlen hatásokat,
- – megfelelően tisztálkodunk, öltözködünk,
- – gondot fordítunk a külsőnkre,
- – megfelelő az időbeosztásunk,
- – tanulunk, kulturálódunk, lelkünket és szellemünket is gondozzuk.
[gview file=”https://www.km5.hu/wp-content/uploads/2014/08/EG_ALAP_az_egeszseg_kulturtorteneti_megkozelitese.ppt”]
Utószó
A fogalmak, amikkel találkozunk (a következő cikkekben is) komplex jelenségeket írnak le, a társadalom -és orvostudományok fejlődésével alakulnak és gazdagodik a jelentéstartalmuk, különösen a kutatási eredmények fényében. Minden tudományágra jellemző, a minél teljesebb körű magyarázatok és szabályszerűségek keresése. A kutatók egymás mellett létező elméleti modelleket, kereteket alkotnak, amiket újabb és újabb kutatások fényében változnak.
Egyre több fogalmat és jelenséget térképeznek fel különböző tudományterületek, így a fogalmi definíciók sokrétűvé válnak. A szabályszerűségek gyakran nem determinisztikusak, hanem inkább tendenciaszerűek, valószínűségeken alapulnak, különösen azokban a tudományokban, amelyekben az ember a vizsgálat tárgya. Így kérlek ne várj kőbe vésett igazságokat, amik önmagukban mindenre választ adnak.
Az Egészségfejlesztés alapelvei