Bizonyára Te is hallottál a hernádszentandrási esetről, hisz bejárta a hazai sajtót a hír, csakúgy, mint tavaly a vilmányi eset, mely kapcsán vizsgálja rendőrség a jogos védelmi helyzet fennállásának lehetőségét is.
Az új Btk. értelmezése szerinti, előzménnyel nem rendelkező szituációs jogos védelem kapcsán még nem alakult ki bírói gyakorlat. Ennek a fogalomnak a bevezetése hozta a legnagyobb változást a jogos védelem értelmezésében. Nagy port kavart, nagy társadalmi vitát indított el, mind a bírói testület, mind a szakértők, véleményformálók és a lakosság körében is.
Eddig ez a két ügy, mely kapcsán információkat kaphatunk az ítélkezés módjairól, mely nagy hatással lesz az igazságszolgáltatásra és a mindennapi életünkre is. Érdemes lesz követni az eseményeket.
Mit tudunk eddig a két esetről?
Vilmányban 2013. július 11-én egy macsetével éjjel a házába érkező és támadó 35 éves férfit sebesített meg egy 32 éves férfi. A közöttük szerelemféltés miatt kialakult szóváltás, majd dulakodás során került sor a csaknem végzetes vágásra.
Hernádszentandráson 2014.januér 19-én egy 57 éves nő késsel a 76 éves házigazdát otthonában értékeinek átadására szólította fel. A házigazda, védekezésül bántalmazta a nőt, aki kórházba szállítása közben a sérüléseibe belehalt. A rendőrség még vizsgálja az ügy egyes részleteit. police.hu
Miért fontos, hogy milyen lesz a bírói gyakorlat?
Most tudjuk meg, hogy a bírói gyakorlatban hogyan fog megjelenni az, amit egyenlőre a törvény szövegéből ismerünk, azaz, hogyan fogják alkalmazni a törvény passzusait az ítéletalkotásnál. Ez ami életünkre is hatással lesz és arra, hogy hogyan tudjuk megvédeni magunkat, értékeinket, szeretteinket.
Miért fontos az átfogó szemléletváltás a jogalkotásban?
A jogos védelem Alaptörvénybe való foglalása és az Új Btk. passzusai változást hozott a jogos védelem értelmezésében, mint ahogy a Kúria jogegységi eljárásban is olvasható:
„A jogtalan támadással szembeni védekezés alkotmányos alapjogként történő deklarálása a Büntető törvénykönyv Általános Részében szabályozott jogintézményt, mint különösen védett értéket emelte ki, olyan felhatalmazást adva az ország polgárainak, amely a jogtalansággal szembeni ellenállást többé nem kivételes lehetőségnek, hanem mindenkit megillető természetes alapjognak ismeri el. E nagy jelentőségű jogalkotási megoldásnak következménye a 2012. évi C. törvény jogos védelmet szabályozó §-ainak (21-22. §), a jogos védelmet minden eddiginél szélesebb körben megengedő kodifikálása.(…) A 2012. évi C. törvény általános indokolásából megismerhető jogalkotói akarat világos célkitűzése „a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására, a jogos védelmi helyzet kiszélesítése” 4/2013. számú BJE határozat, lb.hu
Fontos fogalmak a Szituációs jogos védelem esetén a két eset kapcsán:
22. § (2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha:
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás. 2012. évi C. törvény
A Btk. a fegyver alatt a lőfegyvert és a robbanóanyagot érti. A felfegyverkezés minden élet kioltására alkalmas eszköz lehet, így kés, fejsze, machete, vipera karó, de egy sörösüveg is.
Itt találod a két eseményre legkorábban reagáló összefoglaló cikket a témában
Itt találod a jogos védelem paragrafusainak értelmezését
Itt találod a jogi fogalmak magyarázatát
Itt találsz összegyűjtött szakcikkeket a jogos védelemről.